Halihó, itt is van az ötödik rész. Ez egy kicsit rövidebb lett, de kárpótlásul vasárnap hozom a hatodik részt is. Addig is jó olvasást, és ne felejtsetek pipálni és komizni. :)
Nagyon gyorsan eltelt a tavaszi szünet. Ez minden szempontból rosszat jelent. Egyrészt két hét múlva érettségi utána meg itt a verseny és persze a költözés. A szüleim azóta sem tudják elfogadni, hogy itt hagyom őket. Nem igazán javult a kapcsolatunk, mivel nincs kedvem a veszekedést és a hegyi beszédeket hallgatni.
A koncert óta folyamatosan a srácok járnak a fejemben és, hogy mennyire szeretnék velük dolgozni. A suliban már jórészt nyugi van, mivel a dolgozatok nagy részét már megírtuk, így már csak a ballagásra és az érettségire készülünk.
Mintha időgépbe ültem volna, olyan hamar elérkezett az írásbeli hete. Nagyon izgulok. Csütörtök van, tehát angol.
-Szia Tomi.- léptem be idegesen a terembe, ahol megpillantottam barátomat.
-Szia Csöpi.- ölelt meg.- Na izgulsz?
-Ezt komolyan kérdezed? Csoda, hogy még nem estem össze.
-Nyugi, ezen gyorsan túl leszünk és már csak a szóbeli van hátra.- próbált nyugtatni kisebb- nagyobb sikerrel.
-Jó, hogy mondod. Eddig legalább nem gondoltam rá.
-Bocsi.- mentegetőzött- azért nem kéne így izgulnod.
-Jó megpróbálok.- bejöttek a vizsgabiztosok és mindenki elfoglalta a helyét. Kezdetét vette a vizsga.
Gyorsan eltelt az a néhány óra. Szerencsére angolból mindig jónak éreztem magam és szerintem jól sikerült.
Miután elhagytuk az iskolát kicsit fellélegeztem. Alig hogy hazaértem, máris levettem magamról az ünneplő ruhát. Gyorsan átöltöztem és épp a konyhába indultam, de telefonom csörgése megakadályozott.
-Halló.-vettem fel az ismeretlen hívást.
-Halló, Tóth Alexa?- kérdezte egy mély férfi hang.
-Igen én vagyok. Miben segíthetek?
-Angyal András vagyok, a ByTheWay táncversenyének főszervezője, és szeretném a pontos helyet és időpontot egyeztetni.
- Értem, hallgatom.-böktem ki valami válasz félét.
-Tehát akkor, a verseny egy hét múlva pénteken lesz Budapesten, az RTL székházában délután egy órakor, de kérem, hogy legalább fél órával előbb legyen ott.
-Rendben.- helyeseltem.
-Még valami. A verseny négy fordulós lesz. Első körben csoportokban fogják bemutatni egyéni koreográfiájukat, utána pedig két szabadon választott stílusú zenére fognak táncolni. Minden körben csak a legjobbak jutnak tovább. A három forduló után a két döntős a fiúk által énekelt egy dalra fog bemutatni egy táncot, és ez alapján dönti el a zsűri, hogy ki nyeri a versenyt.- mesélte a menetrendet.
-Értem.köszönöm a tájékoztatást.
-Ha nincs kérdése, akkor köszönöm a figyelmet és sok sikert a versenyhez.
-Köszönöm. Viszont hallásra.
-Viszont hallásra.
Letettem, majd próbáltam rendszerezni mit is hallottam az imént. Telefonom ismételt csipogása zavart meg a koncentrálásban.
"Szia 10 perc múlva ott vagyok. Nagy hírem van"
Tomi
Olvasva az üzenetét nagyon kíváncsi lettem. Pár perc múlva meg is szólalt a csengő.
-Szia.- ölelt át vidáman, mikor ajtót nyitottam neki.
-Szia. Mi ez a jókedv?- öleltem meg én is.
-Mindjárt elmondom, csak menjünk be.- beengedtem és felmentünk a szobámba. Kényelmesen helyet foglaltunk és belekezdett a mondókájába.
-Képzeld el, hogy egy órája felhívott az egyik Bad Boys-os srác, mert múltkor látták a fellépésünket és szeretnék, ha velük dolgoznék, mivel táncot tanítanak Pesten különböző csoportoknak.
-Hát ez nagyszerű hír, gratulálok.
-Köszi, de nem tudom, hogy elfogadjam- e.- tétovázott.
-Miért ne fogadnád el, hisz ez egy remek lehetőség.- biztattam.
-Mert nem szeretnélek egyedül hagyni a tánccal, meg ugye a költözéssel sem tudom, hogy mi legyen.
-De most ne velem foglalkozz, hanem azzal, hogy az az álmod, hogy táncot taníts és most itt a lehetőség, hogy valóra váltsd.- győzködtem..- A költözésre meg térjünk vissza a verseny után.
-Jó, de akkor sem vagyok biztos ebben az egész dologban.
-Meddig kell válaszolnod?
-Egy hét gondolkodási időt kaptam, de ez is nagyon kevésnek tűnik.
-Gondold meg! Én mindenben támogatlak és szerintem meg kéne próbálnod. Nem veszíthetsz vele semmit.- próbáltam ösztönözni.
-Köszönöm.-húzott magához.- Annyira jól esik, hogy hiszel bennem.
-Még szép, hogy hiszek benned. Kiben higgyen az ember, ha nem a legjobb barátjában?
-De szeretlek.- puszilt a hajamba.
-Én is.- mosolyogtam.
-Na jó én lassan megyek.- engedett el.
-Rendben, de szerintem fogadd el a munkát.
-Oké, majd még átgondolom. Na szia.-köszönt el.
-Szia.
Miután Tomi elment, felmentem a szobámba kipihenni az eseményeket. Remélem jól fog dönteni, és elfogadja a tanítói állást. Milyen jó lenne, ha mindketten koreográfusként dolgoznánk Pesten és még a közös albérlet is összejönne. Ennek már csak az a feltétele, hogy megnyerjem a versenyt, ja, és, hogy sikerüljön a szóbelim.
Bekapcsoltam az MP4-em és a táncomhoz szükséges zenéket hallgattam behunyt szemmel és próbáltam megálmodni a tökéletes lépéseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése