Hello mindenkinek. Mosolynap alkalmából úgy gondoltam, hogy felteszem a harmadik részt is. Eddig nem igazán kaptam visszajelzéseket, ezért nagyon örülnék ha kapnék egy-két komit, vagy pipát. :)
Teltek múltak a napok és rájöttem, hogy holnaptól végre tavaszi szünet. Amióta Tomi meglepett a versennyel, azóta még Noémi sem tudja elrontani a kedvem. Minden nap szorgalmasan gyakorlok és remélem elég lesz ahhoz, hogy megnyerjem a versenyt. Időközben a fiúk kitették a felhívást a közösségi oldalukra és rengetegen jelentkeztek. Biztos, hogy sok profi táncos is versenybe száll.Ettől nagyon félek, de nem szabad pánikba esnem.
A nap gyorsan eltelt, mivel csak négy órám volt. De jó, nem kell egy hétig az iskola közelébe se mennem. Az viszont már nem hangzik túl jól, hogy 3 hét múlva érettségi. Nem tartom magam rossz tanulónak, de azért rám fér a tanulás.Holnaptól el is kezdem. Azért elég rosszul hangzik, hogy a szünetet is magolással kell töltenem. Szükségem lesz egy kis kikapcsolódásra is.
Épp a szobámban kockultam a gép előtt, mikor észrevettem, hogy hétvégén ByTheWay koncert lesz a közeli városban. Valahogy rá kellene vennem Tomit, hogy menjünk el. Már elég későre jár, úgyhogy majd holnap felhívom és meggyőzöm, hogy jöjjön el velem.
Jó volt reggel kilenckor arra ébredni, hogy péntek van és nincs suli. Gyorsan kipattantam az ágyból és kinéztem az ablakon. Ahogy láttam nagyon szép az idő odakinn, ezért a délelőtti tanulás után úgy döntöttem, hogy elhívom Tomit sétálni és megosztom vele mit is terveztem holnapra. Miután felöltöztem és megreggeliztem, kevés kedvvel ugyan, de nekiláttam a tanulásnak. Bevallom töriből nagyon hülyének érzem magam, ezért csak azt tanultam. Fél egy körül sikerült befejeznem, bár nem érzem magam okosabbnak. Melegítettem ebédet, ugyanis már megint egyedül vagyok itthon. Remek. Lassan már többet látom a tanáraimat, mint a szüleimet. Ebéd után rácsörögtem drága barátomra és elhívtam sétálni. Fél óra múlva meg is érkezett. Addigra nagyjából el is készültem.Egy fekete cicanadrág és egy lila póló került rám.Mivel elég tavaszias az idő, ezért nincs szükségem kabátra.
Bezártam az ajtót és elindultunk.
-Na minek köszönhetem a meghívást?-érdeklődött Tomi miután köszöntünk egymásnak.
-Miért, nem hívhatom el a legjobb barátom csak úgy sétálni?-böktem oldalba.
-Dehogynem, de látom rajtad, hogy akarsz valamit.- mosolygott.
-Hihetetlen, hogy mennyire ismersz.
-Kibököd végre, hogy mit szeretnél?- kezdett egyre kíváncsibb lenni.
-Jó-jó. Nos, holnap délután lesz a közelben egy ByTheWay koncert és arra gondoltam,......
-Hogy menjek el veled.- szakított félbe.
-Pontosan. Na mit szólsz hozzá?
-Lehet neked nemet mondani?- nézett rám csillogó szemeivel.
-Lehet, de nem érdemes. Akkor, jössz?
-Igen, de csak egy feltétellel.
-Ajjaj, és mi lenne az?
-Ma nálunk vacsizol rendben? Anya már rég látott és kezd hiányolni.- mesélte az esti programot.
-Rendben. És hányra menjek?
-Ha szeretnéd, akkor hatra érted megyek.-ajánlotta.
-Micsoda úriember valaki.-nevettem.-Akkor addigra kész leszek.
-Gyere, haza kísérlek, mert téged ismerve, még hétkor is a fürdőben leszel.-pimaszkodott.
-Haha, de vicces vagy. - mondtam gúnyosan.- Menjünk, mert a végén még neked lesz igazad.
Lassan de biztosan haza is érkeztünk. Elköszöntem egy időre Tomitól, majd bementem a lakásba. Néha jó egyedül lenni, de azért így este felé elég félelmetes.
Bementem a fürdőbe, majd egy jó forró fürdő után nekiálltam ruhát keresni. Miután a fél ruhatáram a földön hevert szétdobálva, sikerült találnom egy hordható szettet. Magamra kapkodtam őket, ezt követően kivasaltam a hajam és előkutattam a táskám. Hat előtt tíz perccel már készen is voltam. Ez hihetetlen. Lementem a földszintre, ahol felvettem a cipőm és közben a csengő is megszólalt.
-Időben kész lettél. Ezt fel kell jegyezni valahová, mert ez nem mindennapi alkalom.- viccelődött mikor kinyitottam neki az ajtót.
-Inkább örülj, hogy nem kellett rám várnod!-vágtam vissza neki.
Beszálltunk a kocsiba, majd 10 perc múlva már ott is voltunk. Megvártam Tomit míg bezárja az autót és együtt bementünk. Ági néni széles mosollyal fogadott, amit szívesen viszonoztam.
-Gyerekek üljetek asztalhoz, mert kész a vacsi.-helyet foglaltunk, majd elfogyasztottuk a finom ételt, ami egyébként a kedvencem, spagetti volt.
-Felmegyünk filmezni?-kérdezte Tomi.
-Nekem lassan haza kéne mennem, mert elég késő van.
-Ja, nem mondtam volna?.... Itt alszol nálunk.-jelentette ki.
- Köszi, hogy tájékoztatsz.- néztem rá nagy szemekkel.- Még alvó cuccot sem hoztam magammal, azért szólhattál volna.
-Nyugi már, majd kapsz egy pólót és egy rövidnadrágot. Így megfelel?
-Van más választásom?-mosolyodtam el.
-Nincs.-mondta határozottan.
Felmentünk a szobájába és kaptam egy hosszú fekete pólót és egy nadrágot, amit a fürdőben átvettem. Amint visszamentem, láttam, hogy az egyik csatornán egy interjú megy a ByTheWay-el. Tomi persze volt olyan kedves és elkapcsolta.
-Légyszi, légyszi kapcsold vissza!- kérleltem.
-Holnap úgy is látod őket.
-De meg szeretném nézni, pár perc az egész. Utána azt nézel amit akarsz.
-Ha megszerzed a távirányítót, megnézheted.- felállt és a magasba emelte, mivel tudta, hogy úgysem érem el. Egy darabig ugráltam hátha megszerzem, aztán eszembe jutott valami.
-Jól van Tomi, te akartad!- mondtam és egy határozott mozdulattal ráugrottam. Az ágyra zuhantunk és mivel Tomi alattam volt, így megkaparintottam a távirányítót.
-Hehe, megvan.- kuncogtam és átkapcsoltam a tv-t
-Ezt még visszakapod!-mondta bosszúsan.
-Jó, csak hagy nézzem végig.- sajnos csak a végét láttam.-Ez is a te hibád.
-Igen? Nem is tudom ki rontott nekem egy vacak távirányító miatt. Apropó szívem.....Jöhet a bosszú!-nézett rám és láttam a szemében, hogy ez nekem csak rossz lehet, ezért leugrottam az ágyról és az ajtó felé kezdtem szaladni, de ő gyorsabb volt nálam. A derekamnál megragadott, magához szorított majd az ágyába fektetett és rám ült, hogy ne tudjak mozogni. Mélyen a szemembe nézett és sejtelmesen nevetni kezdett.
-Tudom mire készülsz,de ne tedd.- könyörögtem, mintha ez bármit számított volna.
-Késő Csöpi.- és erre a szóra el kezdett csikizni. Próbáltam szabadulni és eszeveszetten kapálóztam, már amennyire tudtam,. Csoda, hogy a szülei nem jöttek be, hogy mit is csinálunk. Mikor látta rajtam, hogy már nem bírom, leszállt rólam és abbahagyta a kínzásomat.
-Olyan szemét vagy.- mondtam sértődötten.
-Te kezdted.- nyomott egy puszit az arcomra.-Na jó feküdjünk le mert már késő van.- megágyazott és lefeküdtünk egymás mellé. Egy pár percig még néztük a tv-t, azután kikapcsolta. Hátulról átölelt és elnyomott mindkettőnket az álom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése