1. rész

Sziasztok. Itt is van az első rész. Remélem tetszeni fog. Légyszi komizzatok, és a pipákat is szívesen fogadom. :)

Annyira elbambultam, hogy a csengő hangja billentett ki mély gondolataimból.
-Csöpi! Itt van Tomi.-hallottam anya kiabálását a földszintről.
-Megyek!- kiáltottam vissza, és már szaladtam is majdnem leesve az utolsó lépcsőfokról. Táncos létemre elég sokszor sikerül felbuknom, vagy elesnem.
Mire leértem Tomi már mosolyogva várt a nappaliban.
-Szia kicsi lány!- ölelt magához szorosan.
-Szia.-nyomtam egy puszit az arcára.
-Na, mi a mai program?- kíváncsiskodott.
-Hát... én egy lustálkodós napot terveztem, mivel egy kisebb pánikolás után sikerült rájönnöm, hogy vasárnap van.
-Hehe.Azért szívesen megnéztelek volna, ahogy félkómásan szaladgálsz vasárnap reggel, hogy el ne késs a suliból.- mondta nevetve.
-Köszi, én is szeretlek.-vágtam sértődött fejet.
-Jól van na, tudod, hogy csak viccelek.
-Igen, tudom- mosolyogtam.
-Visszatérve a mai napra, mi lenne, ha elmennénk moziba és utána kajálnánk  valahol.- vetette fel ötletét.
-Jól hangzik. És mit nézzünk?
-Most adják a Step up 4-et, gondoltam megnézhetnénk és talán hasznosíthatnánk pár új lépést is.
-Oké. Gyorsan átöltözöm és mehetünk.- Felrohantam a szobámba és igyekeztem hamar elkészülni.
Felvettem egy farmert, fehér csíkos felsővel és egy kék tornacipővel. Röpke negyed óra alatt el is készültem.

-Magadhoz képest gyors voltál- viccelődött Tomi mikor meglátott kijönni a szobából.
-Én próbáltam sietni.- Vettem magamra a kabátom és a táskám, majd elindultunk.
A mozi fél órára volt, így hamar odaértünk, főleg, hogy nem én vezettem. A bejáratnál megvártam barátomat még megveszi a jegyeket, azután bementünk és elfoglaltuk a helyünket. Végre elkezdődött a film. Egy percre sem tudtam levenni a szemem a profi táncosokról és ahogy láttam a mellettem ülő fiú sem. Amikor megnézek egy táncos filmet, olyankor mindig eszembe jut,hogy egyszer én is profi táncos szeretnék lenni, ezért nem szabad feladnom az álmaimat.
Miután vége lett, elmentünk a mozi melletti McDonald's-ba  és hát eléggé nem kívánatos személyekkel találkoztunk. Kedvenc osztálytársaim ültek az egyik asztalnál. Mit sem törődve velük, megvettük az ebédünket; ha a délután 3 órai evést annak lehet nevezni, és leültünk. Evés közben épp a filmről beszélgettünk, amikor Noémi odaszólt hozzánk.
-Mi van, már a csöveseket is beengedik?- kérdezte lenézően, mire a mellette ülők hangosan elkezdtek nevetni.
-Eléggé valószínű, mivel ti is itt vagytok.- válaszolta Tomi.
- Húú, most menőnek érzed magad mi?- állt fel Dávid, aki merő véletlenségből Noémi pasija.
- Talán van valami bajod?- kelt fel Tomi is a helyéről.
-Hagyd már! Csak fel akar idegesíteni.- húztam vissza a karját, mert néha elég lobbanékony tud lenni.
-Hát, sikerült neki.- ült vissza mellém.
- Szerintem inkább menjünk.- ajánlottam fel, nehogy valami baj legyen.
-Jó, mert a végén még nekimennék és nem járna túl jól a gyerek.- felvettük a kabátunkat és elhagytuk az épületet.
Sétálás közben próbáltam feldobni valami témát, mivel még elég idegesnek tűnt, úgyhogy elkezdtem a táncról beszélni.
-Holnap suli után próbálunk?
-Persze, hisz jövő héten fellépésünk van.- mondta kicsit higgadtabban.
-Tényleg már alig várom.- mosolyogtam.
-Gyere, hazaviszlek, mert holnap hosszú napunk lesz.-nyitotta ki nekem a kocsi ajtaját.
-Jól van, de ne legyél már ilyen mérges.- pusziltam meg.
Erre csak egy széles mosolyt kaptam válaszul, ami bőven elég volt.
A hazavezető út csendben telt. Ez köszönhető részben a fáradtságnak és részben az idióta Dávidnak is. Miután megérkeztünk, megöleltük egymást, majd bementem a lakásba. Anya vacsorával kínált,de mivel nem rég ettünk, ezért inkább visszautasítottam és felmentem a szobámba tanulni. Nem volt túl sok kedvem hozzá, de muszáj volt, mert nemsokára érettségi. Nagy nehezen megtanultam amit kellett, azután vettem egy forró fürdőt és felvettem a pizsamámat, ami egy rövidnadrágból és egy ByTheWay-es pólóból állt, ugyanis nagyon szeretem a fiúkat. Külön-külön is nagyszerű hangjuk van, de együtt tökéletesek. Bárcsak egyszer közelebbről is megismerhetném őket.De álmodozás helyett inkább aludnom kellene, mert reggel nulladik órával kezdek. Nagyon jó lesz, mondhatom.
Még egy kicsit zenét hallgattam, aztán álomra hajtottam a fejem.