2014. július 21., hétfő

29. rész

Sziasztok! Meghoztam a 29. részt is. Köszönöm az előző részhez kapott komikat és pipákat. El sem hiszem, hogy alig 3 nap alatt több mint 1000-el nőtt az oldalmegtekintések száma. Épp ezért egy igazi kis nyári résszel érkeztem ma. Én személy szerint nagyon szeretem ezt a fejezetet és remélem nektek is tetszeni fog. Nincs is más mondandóm, csak annyi, hogy jó olvasást és várom a komikat! :))






-Lexi ébresztő!!- kiabált Sziki, miközben a takarót rángatta le rólam.
-Hagyjál már!- kapaszkodtam takarómba, de lehúzta rólam.
-Kelj fel! Mindjárt indulunk.- fogta meg a kezem és próbált kiszedni az ágyból.
-De mégis hová?- ültem fel és nyújtóztam egy hatalmasat.
-Strandra.- jelentette ki.
-Én erről nem tudok.
-Nem, mert este úgy elterelted a figyelmem, hogy elfelejtettem szólni.- húzott ölébe és szenvedélyesen megcsókolt.
-Persze. Ez is az én hibám.
-Na, ne pufogj, hanem nyomás öltözni, mert itt hagynak.- utasított.
A szokásosnál lassabban indultam neki a napnak, mivel nyűgösen ébredtem.  Előkerestem bikinimet és egy lenge nyári öltözéket és kimentem a fürdőbe. Először is megmostam arcomat, majd felvettem a kiválasztott ruhadarabokat. Egy táskába tettem törülközőt, plédet és naptejet. Sziki már az ajtóban türelmetlenkedett, de kénytelen volt megvárni, míg megreggelizem. Sürgetésének hála, csak egy gyors szendvicset faltam be és rögtön lementünk. Szokás szerint ismét csak ránk vártak.
-Sziasztok.- köszöntünk.- Bocsi, csak Lexit alig lehetett felébreszteni.- szólalt meg mellettem.
-Talán, hogyha közlöd velem, hogy megyünk valahová, akkor időben felkelek!- oktattam ki.
-Nem lehetne, hogy beszállunk a kocsiba és elindulunk?- jött elő Peti, akit eddig észre sem vettem. Végül kényelmesen helyet  foglaltunk és útnak indultunk. Bence és Tami ültek elöl. Mögöttük Ya Ou és Barbi, utána mi, a szomszédunkba Tomi és Réka, a hátsó négy személyes helyet pedig Olivér és Peti vette birtokába.
-Oli, te miket hoztál magaddal?- néztem hátra a nagy csomagjára.
-Majd meglátod. De ez mind strandkellék.
-Tegnap felvásárolta az összes felfújható vackot a boltban.- nevetett Ya Ou.
-Mi lesz ebből?- sóhajtott Sziki és kezét csupasz combomra helyezte. Ujjaimat összekulcsoltam övéivel és csendben nézelődtem ki az ablakon. Elég sokat utaztunk, kb másfél órát. Mikor megérkeztünk, kerestünk egy közeli parkolóhelyet, majd cuccainkkal együtt kiszálltunk. Megvettük az egész napra szóló, csúszdázásra is alkalmas belépőket és szabad helyet keretünk. Meglepő hőség volt már 10 órakor is. találtunk egy nagyobb területet és letelepedtünk. Mindenki fürdőruhára vetkőzött, majd alaposan bekentük magunkat és egymást is naptejjel, hogy elkerüljük a leégést.
-Na, akkor nézzük miből élünk!- nyitotta ki táskáját a szőkeség és a strandlabdától kezdve a gumikrokodilig mindenféle kacatot pakolt ki belőle.
-Bolond! És mit csinálsz ezzel a sok vacakkal?- nevettem.
-Jó hangulatot.- kacsintott és hozzám vágta a labdát.
-Na gyerekek, napozgatunk, vagy betámadjuk a medencét?- kérdezte Peti felpörögve.
-Menjünk csobbanni!- értett egyet Olivér. Szikivel mi is követtük őket, a többiek pedig ott maradtak.
-Na, kicsim. Szeretnél csobbanni?- kapott az ölébe és pimaszul rám mosolygott.
-Be ne dobj!- kapaszkodtam nyakába.
-Akkor ugrunk.- állt meg a medence szélénél és velem együtt a víz alá merült, ahol egy apró csókot váltottunk, mivel a víz a levegőnk útjában állt.
-Ezek még itt is egymást eszik.- gúnyolódott a szöszi.
-Te csak vigyázz a szádra!- úsztam oda hozzá és lenyomtam a víz alá.
-Ezért még kapsz!- kapkodott levegő után, amint a felszínre ért.
-Húúú, nagyon félek.- nevettem.
-Félhetsz is!- fenyegetőzött.
-Szóljunk már a többieknek is! Ne csak punnyadjanak a napon.- mondta Peti.
-Gyerünk!- indultunk a lépcső felé és visszamentünk a társaságunkhoz.
-Sziki?- hallottunk egy női hangot mögöttünk, mire azonnal megfordultunk.
-Zsani?- nézett a tökéletes külsejű, fekete hajú lányra, majd megölelték egymást. Elképzelni sem tudtam, hogy ki lehetett ez a csaj. Elég sokáig tartott az az ölelés, amit nem néztem jó szemmel. Hátranéztem a srácokra, akik döbbenten figyelték őket. Az volt az érzésem, hogy rajtam kívül mindenki ismeri.
-Te mit keresel itt?- kérdezgette barátom.
-Azt, amit ti. Kijöttem egy kicsit strandolni. Olyan jó újra látni!- mosolyogtak egymásra. Kissé kezdett idegesíteni, hogy ügyet sem vetnek arra, hogy mi is ott  vagyunk.
-De hülye vagyok! Lexi, Tomi, Réka, ő itt Zsani.- fordult felénk.
-Ki ez a csaj?- suttogtam a mellettem álló Olivérnek.
-Biztos tudni szeretnéd?- nézett rám.
-Szerinted akkor miért kérdezem?
-Ő a volt barátnője.- közölte velem a sokkoló tényt.
-Hogy kicsoda?- szólaltam meg a kelleténél hangosabban, mire mindenki rám kapta tekintetét.
-Jól hallottad. De ezt ne itt beszéljük meg!- ragadott kézen és arrébb húzott. Fintorogva néztem, ahogy barátom lelkesen beszélgetett azzal a lánnyal, mit sem törődve azzal, hogy mit gondolok.
-Oli mi ez az egész?- értetlenkedtem.
-Zsanival nagyon hosszú ideig voltak együtt és egy nagy szerelem volt az övék. A szakításuk is csak amolyan baráti búcsú volt. Mindig is nagyon jó volt a viszonyuk egymással.
-Azt veszem észre.
-Nyugi. Csak beszélgetnek.- simított végig karomon.
-Igazad van. Menjünk vissza.- mondtam és csatlakoztunk a többiekhez. Szikihez léptem és egy puszit nyomtam arcára, majd leültem mellé, de mintha ott sem lettem volna, beszélgettek tovább.
-Elmegyünk fagyizni?- pattant fel Benny.
-Naná!- keltünk fel mindannyian, kivéve őket.
-Sziki nem jössz?- néztem rá.
-Nem. Menjetek csak.- tudta le ennyivel a választ és tovább fürkészte a fekete hajú lányt. Elmondhatatlanul rosszul esett, hogy így átnézett rajtam. Szomorúan kullogtam a többiek után, azon gondolkozva, hogy mi rosszat tehettem, hogy ezt érdemlem.



Sziki szemszöge:
Nagyon meglepődtem, mikor megpillantottam Zsanit. Elvégre már hónapok óta nem találkoztunk. Semmit sem változott azóta. Ugyanolyan hibátlanul nézett ki, mint mikor utoljára láttam. Bevallom, néha hiányzott az életemből, de mióta Lexi befészkelte magát a szívembe, nem is gondoltam rá. Rögtön beszélgetni kezdtünk és az elmúlt hónapok történéseiről regéltünk a másiknak.
-És ez a kis csaj a barátnőd?- kérdezte.
-Igen.
-Nem túl fiatal hozzád? Annyira kislány még.
-Nem a kor számít, hanem, hogy mit érzek iránta. És kérlek ne beszélj így róla.
-Jó bocsánat. Csak kicsit meglepődtem a választásodon.
-Nem válthatnánk témát? Veled mi újság?
-Semmi különös. Jelenleg modellként dolgozom, de így is unalmas az élet. Nincs egy értelmes pasi sem.- tűrte füle mögé ébenfekete haját.- Tudod, néha eszembe jut, hogy milyen boldogok voltunk együtt.
-De Zsani! Ezt már megbeszéltük. Nem működött az a kapcsolat.
-Tudom. Csak jól esik nosztalgiázni egy kicsit.
Olyannyira belefeledkeztünk a beszélgetésbe, hogy fel sem tűnt, hogy csak ketten maradtunk. Mondjuk jól esett feleleveníteni a régi szép időket, a közös programokat és az együtt töltött hosszú időt.



Alexa szemszöge:
-Lexi!- integetett az orrom előtt Bence.
-Igen?- tétem magamhoz.
-Milyen fagyit szeretnél?
-Mindegy.- rántottam meg a vállam, ugyanis semennyire sem érdekelt a fagyi, csakis azon járt az eszem, hogy mit csinálhat Sziki azzal a libával.
-Csajszi, lazíts már!- nyomta kezembe Ya Ou a hideg édességet.- Sziki tudja mit csinál. Rég találkoztak és csak beszélgetnek.
-Lehet, hogy csak beszélgetnek, de akkor sem kéne levegőnek néznie.
-Tudod mit? Ne foglalkozz velük!- ült le mellém Oli.- Nem hagyom, hogy itt búslakodj! Nem ezért jöttünk!
-Olinak igaza van. Majd mi feldobjuk a kedved.- mondta Peti.
-Azt nem kétlem.- mosolyodtam el.
-Akkor gyerünk!- itta meg a szöszi az energiaitalát, majd húzott maga után.- Nem mersz beugrani!- álltunk meg a medence előtt.
-Nem? Akkor figyelj! VÍZIBOMBA!!!- kiáltottam és egy hatalmas ugrással a vízbe csobbantam.
-Zsír!!! Jövök én is!- kiabált és már a vízben is volt. Peti is csatlakozott hozzánk és hárman hülyéskedtünk. Egész ügyesen elterelték a figyelmem. Egy kis úszkálás után meglátogattuk a csúszdákat is.  Olivér hozta magával a krokodilját és azzal csúszott le. Komolyan, imásom a bolond fejét. Mindig meg tud nevettetni. Réka és Barbi is csatlakozott hozzánk, Tomi és Ya Ou pedig a vízben várták őket. Petivel versenyeztünk, hogy ki ér le hamarabb és persze én nyertem. A medencéből rá lehetett látni a napozgató emberekre és a tekintetemmel mindig Szikit kerestem. Mikor azonban megláttam, egyből elöntött a düh. Épp Zsanikát kenegette naptejjel. Persze gondosan ügyelt rá, hogy minden bőrfelületet alaposan bekenjen.
-Ezt nem hiszem el!- néztem őket mérgesen.
-Ez már tényleg túlzás.- mondta Barbi.
-Ne vedd úgy a szívedre!- szólt Bence is.
-Ne vegyem a szívemre? Nem tudom te mit szólnál, ha a barátnőd egy másik pasit fogdosna.
-Ez azért nem ugyanaz.
-De majdnem.- indultam ki a vízből. Kérdőre akartam vonni, de rájöttem, hogy azzal csak saját magamat járatnám le.
-Lexi!!- jött utánam Olivér.
-Igen?- fordultam felé.
-Ugye nem fogsz velük veszekedni?
-Lenne bármi értelme is?- néztem a viháncoló alanyokra.
-Sziki egy igazi barom, ha így bánik egy ilyen lánnyal, mint te.
-Őt ez nem igazán érdekli, úgy veszem észre.
-Gyere, keressünk valahol innivalót.- indultunk a büfé felé.
-Nem lesz kicsit sok a koffeinből?- néztem rá, mikor egy helyben megivott egy üveg kólát.
-Ugyan már! Legalább nem alszom el menet közben.- dobta ki az üvegét a kukába és sétáltunk tovább. –És hogy fogadtad a hírt, hogy Krisztián is versenyben van?- nézett rám.
-Hát először egy kicsit sokkot kaptam, de nagyon remélem, hogy békén fog hagyni és azt is, hogy még véletlenül sem mi leszünk a két győztes.
-Csak nem.- folytattuk utunkat. Körbe sétáltuk az egész strandot és közben nagyon sokat beszélgettünk. Amilyen gyerek tud lenni néha, olyannyira éretten kezeli a dolgokat. Szó volt a családjáról, akiket bár nem lát olyan sűrűn, mint szeretné, de nagyon fontosak számára. És elmesélte azt is, hogy imád gokartozni és hobbi szinten boxolni. Érdekes, hogy mik ki nem derülnek róla. Mikor visszaérkeztünk telephelyünkre, mindenki napozott, vagy épp beszélgetett.
-Ti meg hol voltatok?- szólalt meg nagy meglepetésemre Sziki.
-Mintha érdekelne.- böktem ki flegmán a választ.
-Most meg mi bajod van?
-Semmi.- hagytam ott őket, mert tudtam, ha ott maradok, abból csak vita lenne. Peti és a szőkeség rögtön utánam jött és próbáltak felvidítani.
-Na gyerekek, ma buli van!- röhögött Peti, mire Olivérrel összenéztünk, hogy mi baja lehet.
-Ez bolond!- jelentettem ki, mire nagy gázzal felénk rohant és erősen meglökött. Sikeresen lefejeltem a szöszi csupasz mellkasát és mindketten a vízbe zuhantunk.
-Elárulnád, hogy ez mire volt jó?- néztem rá a medencéből ,de ő csak tovább nevetett.- Oli jól vagy? Rendesen lefejeltelek.
-Semmi gond.- mosolygott, majd kimásztunk a vízből és bosszúból Petit is belelöktük. Elég gyorsan eltelt a nap, úgyhogy ideje volt felöltözni és összepakolni. Mindenki bepakolta a cuccait és útra készen mentünk az autóhoz.
-Srácok! Elvisszük Zsanit?- jött oda Sziki a lánnyal az oldalán.
-Én nem bánom.- szólt Bence és kinyitotta az ajtót, majd mindenki rám nézett.
-Ó persze, hogy hazavisszük! Sőt, mondok jobbat! A helyemet is elfoglalhatja!- szálltam be Peti után.
-Lexi mi van?- húzott vissza.
-Még te kérdezed, hogy mi van? Hagyjál engem békén! Itt van Zsanika, úgyis olyan jól elvoltál vele egész nap, majd ő elszórakoztat hazafelé is! Én hátra ülök a srácokhoz, szóval nem fogok zavarni.- hagytam ott és beültem Oli és Peti közé. Egész végig azt néztem, hogy milyen közel ülnek egymáshoz. A két fiú eléggé csendben volt mellettem. Peti zenét hallgatott, de a szőkeség csak  némán bámult maga elé.
-Minden rendben?- tettem kezem a vállára, mire felém fordult. Arca nagyon piros volt és láttam rajta, hogy nincs jól.
-Persze, csak eléggé megfájdult a fejem.- dőlt hátra és felfelé nézelődött. Rékától kapott egy fájdalomcsillapítót és utána megint csend uralta a kocsit. Kis idő elteltével láttam, hogy az arcához nyúl és mikor megnézte kezét, az tiszta vér volt.
-Jézusom Olivér jól vagy?- néztem remegő véres kezét, és azonnal zsebkendő után kezdtem kutatni.

2014. július 17., csütörtök

28. rész

Halihó drágák! Ahogy ígértem, ma hoztam az újabb részt. Nagyon örülök, hogy a blog nézettsége a 7000-et is meghaladta és ezt csak nektek köszönhetem. Ismét csak hálálkodni tudok a komiknak, pipáknak és az újabb feliratkozóknak. Remélem ez a rész is tetszeni fog. Elöljáróban annyit, hogy a vége 18+-os, amiért nem vállalok felelősséget!! Továbbra is lehet szavazni, a jobb felső sarokban, egészen a blog végéig, ami még nem mostanában lesz. Nem is húzom az időt. Jó olvasást és várom a véleményeket! :))






Alexa szemszöge:
Életem egyik legszebb péntek reggelére ébredtem amellett az ember mellett, aki az életet jelenti számomra. Nem bántam meg az éjszakát, mert azzal töltöttem, akit igazán szeretek. Ő még hason fekve szunyókált mellettem. Nem akartam felébreszteni, azért belebújtam illatával megtöltött pólójába és kimentem. A nappali üres volt, ahogy a konyha is. Valószínű még nem értek haza a többiek. Kakaó helyett most kivételesen narancslével indítottam a napot és leültem a kanapéra. A bejárati ajtó felől zajt hallottam és az illető, aki belépett rajta, kicsit sem volt jó kedvében. Hangosan csapta be az ajtót és mérgesen indult szobája felé.
-Minden rendben?- szóltam utána.  Egy pillanatra megtorpant szobája előtt, majd visszafordult és rám nézett.
-Ne haragudj csak nincs jó napom.- vette célba mellettem a helyet és leült.
-Azt  látom. Elmondod mi történt?- néztem mélybarna szemeibe.
-Összevesztünk Barbival.- közölte szomorúan.
-De mégis min? Ti tipikusan az a pár vagytok, akikből ki nem nézném, hogy valaha is veszekednek.
-Pedig szoktunk.  De most nagyon felidegesített.- tördelte ujjait.
-Nem akarlak faggatni, de ha szeretnél beszélgetni, akkor itt vagyok.- tettem kezem a vállára.
-Köszönöm Lexi.- ölelt magához.
-Mire valók a barátok? Hisz múltkor is te segítettél a Noémis dologban, úgyhogy most rajtam a sor.
-Tudod, mostanában egyre érzékenyebben viseli, hogy kevesebb időt töltünk együtt. Pedig én tényleg igyekszem minden szabad percemet vele tölteni. De amikor ráérnék, akkor meg neki van valami dolga, vagy épp dolgozik. Reggel is abból lett a vita, hogy ma nem érek rá. Az persze nem jelent neki semmit, hogy tegnap éjfélig vártam rá a lakásában, mert ő a barátnőivel bulizott.- mesélte lehangoltan.
-Ya Ou ezt meg kell beszélnetek! Megértem Barbit is, de neki is alkalmazkodnia kell hozzád és fordítva. Egy ilyen dolog nem állhat a boldogságotok útjába! Hívd fel! Hidd el minden rendben lesz!- biztattam.
-Igazad van. Csak egy kicsit összeszedem magam.
-Jó reggelt.- csoszogott ki Sziki egy szál alsóban.- Baj van Ya Ou?- nézett szomorkás barátjára.
-Majd Lexi elmondja. Viszont most megyek és felhívom. Köszönöm a jó tanácsot.- ölelt meg még egyszer, és szobájába indult.
-Csak ügyesen.- küldtem felé egy széles mosolyt. Kínai barátunk helyét Sziki foglalta el és egy csókkal köszönt.
-Eltűntél mellőlem.- nézett rám boci szemeivel.
-Nem akartalak felébreszteni.- simogattam meg arcát.
-Ya Ou-val mi van?
-Összevesztek Barbival és most kicsit kivan. Próbáltam összeszedni és mondtam, hogy hívja fel.
-Úgyis kibékülnek, hisz ők az álom pár.
-Én is ezt mondtam neki.
-Izgulsz a holnap miatt?- váltott témát.
-Ne is mondd. Nagyon parázok.
-Nincs miért. Messze te vagy a legjobb táncos, úgyhogy menni fog!- nyomott egy puszit arcomra.
-Úgy imádom, hogy mindig meg tudsz nyugtatni.- bújtam hozzá, ő pedig ölébe ültetett és egy szenvedéllyel teli csókkal jutalmazott.
-Nagyon szeretlek.- mosolyodott bele csókunkba.
-Én is.- néztem csillogó szemeibe. Kezét derekam köré fonta és folytattuk az imént félbehagyott tevékenységünket. Csókjaival úgy hat rám, mint mikor a vámpír megízleli az emberi vért. Minél többet kap, annál nagyobb a kísértés és a mámor elönti egész testét. Pontosan ezt érzem, mikor ajkai összeforrnak az enyémekkel. Kezem fedetlen mellkasáról nyaka köré vándorolt, így még közelebb tudhattam magamhoz. A helyzet egyre jobban kezdett a tegnapihoz hasonlítani, mikor elfordult a kulcs a zárban és kinyílt az ajtó.
-Úgy látom, jól telt az éjszakátok.- lépett be rajta röhögve Bence.
-Ezt jól látod.- másztam le Szikiről és megláttam Benny mögött a szőkeséget is.
-Oli, elég nyúzottnak tűnsz.- néztem végig rajta.
-Hosszú volt az éjszaka és kicsit többet ittam a kelleténél.- magyarázta fáradtságának okát.
-Akkor pihend ki magad. Viszont nekem mennem kell. Holnap nagy nap lesz és még van egy csomó dolgom.
-Ott leszünk és szurkolunk.- mosolygott Bence.
-Köszi.- húztam mosolyra a szám, majd bementem Sziki szobájába felöltözni.
-El sem hiszem, hogy ilyen szex csajom van.- hallottam hangját a hátam mögül.
-Nem mennél ki? Épp öltözöm.- vettem magamra felsőmet.
-Miért mennék már ki? Csak megcsodálhatom az én gyönyörű barátnőmet.- jött közelebb és nyakamba puszilt. Felvettem maradék ruhámat is és kénytelen voltam elköszönni tőle.
-Mennem kell.- nyomtam egy puszit arcára.
-Jól van.- mondta szomorúan.- Holnap még lesz egy kis dolgunk, de időben ott leszünk..- húzott magához és lágyan megcsókolt.
-Szia.- köszöntem el.
-Szia, kicsim.

A verseny napja:

Ahogy telt az idő, úgy gyűlt bennem egyre jobban a feszültség. A ruháimat már összekészítettem. Már csak Tomira és Rékára vártam, hogy elindulhassunk.
-Mehetünk!- kiáltott Réka. Azonnal felpattantam és mint a mérgezett egér, siettem le a kocsihoz. Fellépőruháim magam mellett terültek el, ügyelve hogy össze ne gyűrjem őket. Végül elindultunk a verseny helyszínére.  Meg sem szólaltam egész úton, csak Tomiék beszélgetését hallgattam. Szempillantás alatt odaértünk és arra eszméltem, hogy már az öltözőmben vagyok. Ruháimat felakasztottam a fogasra és készülődtem a selejtezőre. Épp a hajammal babráltam, mikor kinyílt az ajtó és a tükörből láttam, hogy Sziki kukucskált be rajta.
-Gyere nyugodtan.- álltam fel, ő pedig becsukta maga mögött az ajtót és magához húzva szenvedélyesen megcsókolt.
-Csak sok sikert akartam kívánni.- suttogta mély hangján.
-Mindig tudod mire van szükségem.- leheltem egy apró puszit szájára.
-Ügyes leszel. – szorította meg biztatásképp a kezem és egy homlokpuszi után magamra hagyott. Magamra varázsoltam a fellépőruhám és kimentem az előtérbe. Nagyon jó érzés fogott el, mikor megpillantottam a srácokat és Tamit. Mindenki sok sikert kívánt és megölelt.
-Hol van Barbi?- néztem kérdőn Ya Ou-ra.
-Nem jön.- hajtotta le a fejét.
-Csak azt ne mondd, hogy nem békültetek ki.
-Pedig nem. Sőt. Még jobban összevesztünk.
-Ezt nem hiszem el! Sziki ideadnád a telefonod egy percre?- fordultam felé.
-Persze.- vette ki zsebéből és átnyújtotta. Kikerestem Barbi számát és megnyomtam a hívás gombot.
-Haló.- szólt bele.
-Szia. Alexa vagyok. Mégis hol a bánatban vagy?
-Ne haragudj, hogy nem mentem el. Sok sikert.
-De haragszom, hisz a barátom vagy és szükségem van rád. De van itt valaki, akinek még jobban hiányzol, úgyhogy van 10 perced, hogy idetold a segged, különben bajok lesznek!- utasítottam.
-Rendben.- egyezett bele és letettük. Visszaadtam a készüléket a gazdájának és magamhoz öleltem.
-A női kategória versenyzőit kérjük a színpadra!- ismétlődött a mondat a hangszóróban. Egy utolsó puszi után a tömeget követve a színpadra igyekeztem. Zsúfolásig tele volt a terem kíváncsi emberekkel, barátokkal és a szakma legjobbjaival. Első körben a versenyzők felét simán hazaküldték. Szerencsére a tovább jutók közt szerepeltem, de mindössze csak 20-an maradtunk és a következő fordulóban ebből 15-öt újra menesztenek. Amíg a férfi kategóriánál is végigzongorázták ezeket a műveleteket, addig volt időnk egy kicsit szusszanni és átöltözni. Nagy örömmel láttam, Barbit és Ya Ou-t csókolózni, mikor közelebb léptem hozzájuk.
-Makacs mind a kettő, de szeretik egymást.
-Köszi, hogy felhívtál.- engedte el barátját és megölelt.
-Valakinek muszáj volt.- mosolyogtam, majd Szikihez mentem.
-Ügyes voltál kicsim.- éreztem ajkait az enyémeken.
-Köszönöm.- csókoltam meg ismét. Ez volt az a pillanat, mikor a legnagyobb szükségem volt ajkaira. Jobban, mint egy korty vízre a sivatagban, vagy egy mély levegőre a víz alatt. Nem akartam abbahagyni tevékenységünket, de most ő szakította félbe.
-Ezt majd este folytatjuk, jó?- mosolygott pimaszul és egy finom csókot lehelt ajkamra.
-Szavadon foglak.- nyomtam egy puszit arcára és ismét célba vettem a színpadot. Már csak 20-an álltunk ott. Mindannyian egy célért küzdöttünk, de csak 5-en kerülhetnek a döntőbe, amit egy hét múlva rendeznek meg. Miután mindenki letáncolta a koreográfiáját, az ítéletre vártunk.  Mint az lenni szokott, minden továbbjutó nevét csiga lassúsággal mondták ki. 4-en már ott lesznek a döntőben. Már csak egy hely volt és még 16 ideges ember, köztük én is. Egy örökkévalóságnak tűnt kivárni az idegőrlő perceket, hogy kimondják az utolsó nevet is. Mikor azonban elhangzott, legalább egy tonnás szikla zuhant le szívemről. Engem is ott akarnak látni a döntőben. Ezek szerint mégis volt értelme a szüntelen gyakorlásnak.  Megkönnyebbülve szaladtam hátra a többiekhez, akik csak miattam jöttek el és végig szurkoltak. Örömömben úgy Sziki nyakába ugrottam, hogy kis híján hanyatt estünk.
-Látod? Én mondtam, hogy sikerül!- pörgetett meg a levegőben.
-Gratulálunk csajszi!- jöttek hozzám egyesével és mindegyiküket megöleltem.
-Gyertek, nézzük meg a konkurenciát is.- indultam a színpadfeljáróhoz, mivel kíváncsi voltam. A  férfi kategóriában is már az eredményt hirdették. Miután kimondták az utolsó nevet, szinte azonnal lefagytam a döbbenettől. Mi az, hogy ő is versenyzik? És miért pont itt? Egyre idegesebb lettem és pont felénk tartott.
-Gratulálok kicsi Lexi!- állt meg velem szemben.
-Te mit keresel itt?- keresgéltem a szavakat.
-Versenyzek. Ahogy te is. Gondolj bele, ha mindketten nyerünk, akkor újra együtt fogunk táncolni.- lelkendezett.
-Előbb halok meg, mint hogy hozzád érjek.- mondtam flegmán.
-Szállj már le a barátnőmről, te barom!- állt elém Sziki.
-Barátnő?- nevetett.- És meddig? Egy, vagy két hétig? Hagyjuk már!
-Mit mondtál?- ment volna neki, de visszahúztam.
-Hagyd! Nem látod, hogy élvezi?
-Hallgass a kis „barátnődre”!- kacsintott rám, majd elment.
-Ezt nem hiszem el!- dühöngtem.
-Nyugodjatok meg!-  csitított Tomi.- Nem érdemes foglalkozni vele.
-Tominak igaza van.- szólt a szőkeség is.
-Inkább menjünk haza.- simítottam végig karján és összekulcsoltam ujjainkat.
-Jól van. Srácok, ma Lexinél alszom.- fordult a fiúk felé.
-Valahogy ez nem újdonság.- mosolygott Bence.
-Én ma Rékánál leszek, úgyhogy tiétek a ház.- suttogta Tomi.
-Köszi.- nyomtam egy puszit arcára és elmentek. Bencéék hazavittek és a kocsinál elköszöntünk és felmentünk.
-Hulla fáradt vagyok.- dobtam le a táskám és levágódtam a kanapéra.- Mi a baj?- kérdeztem, mivel nem szólt egy szót sem.
-Semmi. Csak féltelek ettől az őrülttől.- ölelt magához.
-Nem lesz baj. Ne aggódj!- simogattam meg arcát.
-Megyünk fürödni?- nézett rám.
-Mármint együtt?- kérdeztem vissza, mire végre elmosolyodott.
-Naná!- vigyorgott perverzen és a fürdőbe húzott. Felsőmet azonnal lehámozta rólam és sajátjától is megszabadult. Nyakamat hintette be apró puszikkal, majd ajkaimat célozta meg.
-Sziki zuhanyozni jöttünk, nem?- szakítottam félbe.
-De igen.- húzott a tusoló alá és megnyitotta a csapot. A kellemesen meleg vízcseppek pihentetően hatottak rám, de nem is igazán törődtünk a vízzel, mert egymással voltunk elfoglalva. Mosógépen heverő telefonja hirtelen csörögni kezdett. Eleinte ügyet sem vetettünk rá, de egy idő után kezdett idegesíteni.
-Vedd fel!- húzódtam el tőle. Kimászott a kabinból és felvette. Amíg telefonált, addig megfürödtem és törölközés után felöltöztem.
-Naa. Miért nem vártál meg?- biggyesztette le ajkát.
-Mert fáztam. Fürödj meg és siess!- csókoltam meg kifelé menet.
-Repülök.- engedett el és visszaállt a víz alá. Amíg készülődött, addig bementem a szobámba és megágyaztam. Igencsak besötétedett már, így lehúztam a redőnyt és felkapcsoltam a villanyt. Feltettem laptopomat tölteni és ekkor belépett az ajtón tökéletesen kidolgozott testével, amit mindössze egy boxer takart.
-Gyors voltam?- csúsztatta kezét a derekamra és megcsókolt.
-Milyen heves valaki.- mosolyodtam el.
-Te tehetsz róla! Te váltod ki belőlem, úgyhogy viseld a következményeit!- tapasztotta ajkait ismét az enyémekhez. Szenvedélyesen csókolt, egy pillanatra sem szakította meg. Az ágyra fektetett és fölém mászott. Ajkai ismét apró csókokkal záporozták nyakam, ami halk sóhajokat hozott ki belőlem. Pimaszul elmosolyodott és nyakamtól egyre lejjebb haladt. Élvezte, hogy kínozhat minden érintésével. Végül visszatért ajkaimhoz és vad csókcsatába kezdtünk. Nyelve érzéki táncot lejtett enyémmel, keze pedig combomat simogatta. Pizsamámtól is megfosztott, fehérneműmet pedig kínzó lassúsággal vette le rólam. Kívánóan egymásra néztünk és átadtuk magunkat az élvezeteknek